1.rész

El se hiszem, de végre közeleg a 2014-es MAMA és végre mi is mehetünk! Mi és az iKON. Mióta az eszemet tudom, az iKON vagy a régi nevén ugye a TeamB háttértáncosa vagyok. A hosszú évek alatt erős barátság alakult ki a csapat és a táncosok között. Legjobb barátnőm nem mással, mint az iKON leaderével, Kim Hanbinnal jár, szóval evidens miért vagyunk ennyire jóba a srácokkal. Ezek ketten állandóan együtt vannak. Érthető, hiszen nyilvánosan olyanok, mint az ember és a jegesmedve. Semmi köze nincs a kettőnek egymáshoz. Úgyhogy kénytelenek titokban együtt lenni, amit meg kell hagyni, igen jól csinálnak. A fiúkon, rajtam és másik barátnőmön kívül a Winneres srácok tudnak még a kapcsolatukról. Olyan mesterien álcázzák magukat a többiek előtt, hogy az valami hihetetlen. Még a főnök sem sejt semmit. Vagy a többi táncos. B.I és Minnie arckifejezéseiből azt lehet levonni, mintha utálnák egymást, pedig aki ismeri a rappert, az tudja, hogy ő sosem utál senkit. Más kérdés már barátnőm. Ő ölni tudna a szemével is. Viszont a közös számuknál nem takargathatják az érzelmeket. Lehet, hogy ezért is olyan jók. Ők nem megjátsszák, hanem úgy is éreznek. Izzik közöttük a levegő. Nem hiába várják mindketten a fellépést. 

Eunah, pedig csak Eunah. Hosszú fekete haját mindig mindenki megdicséri. Ez az ő jellegzetes ismertetőjele. Mino mindig azzal szórakozik. Az az ember nem normális. És mielőtt elfelejtem neki is van barátnője, mégpedig Eunah. Igen, itt mindenki megtalálta az igazit, csak én nem. És nem is fogom! Na de ne siessünk ennyire. Szóval, ha már a fiúknál tartok, akkor azt is had említsem meg, hogy milyen fantasztikus egy lakásba lakni velük. Nem egy koleszba, nem. Egy LAKÁSBA! Nem elég, hogy a nap 18 óráját velük töltöm, nem még a nap hátra lévő részét is. A legrosszabb esküszöm az, amikor hullafáradtan hazaesünk abba a kupiba, vagy 7órás munka után és még takarítsunk utánuk, vagy ami ennél is rosszabb, amikor ők pihenőt kapnak mi pedig nem. Had ne mondjam, mennyi felesleges energiájuk marad estére. Az agyamra mennek. Amúgy szeretem őket tényleg, de néha sok belőlük. Nagyon sok. 24 óra az iKONnal, iszonyatos.

És akkor had mutatkozzak be, Byun Hyunji vagyok, az iKON háttértáncosa, és Byun Baekhyun kis húga. Igen, az a Byun Baekhyun, aki az EXOban énekel. Nem mellesleg drága barátnőm a bátyám volt csaja. Szóval elég kellemetlen amikor Soomin nálunk van és Baekhyun is otthon tartózkodik. Érdekes, mindig akkor jön haza, amikor mi. Szóóval…  2  hónap múlva leszek 19 és olyan, mintha megöregedtem volna. Persze erről nem beszélhetek a többiek előtt, hiszen mindegyikük idősebb nálam. Mármint a lányok. A fiúkat inkább hagyjuk.

Érzem magamon az öregség jeleit és rettegek. Nem attól mert ráncos leszek, vagy szottyatt vén asszony, nem. Engem az rémiszt meg, hogy egyedül maradok. Pasi nélkül és szűzen. Igen, 19 éves szűz vagyok. Bár nem tudom melyik a jobb. De ezt sem hangoztathatom, mert azt hinnék, hogy rájuk értem és hogy k*rvának tartom őket. Szó sincs erről. Tényleg. Na menjünk tovább. Hosszú, egyenes barna hajam van, hatalmas barna szemekkel megspékelve. A táncnak hála, feszes popsi, csodás alak és nagy melleim vannak. Bár ezt nem írnám a tánc javára. Vicces és kedves vagyok, nem nagyszájú. Mindezek mellett, mégsem kellek senkinek. Mi a franc van veletek fiúk? Miért nem vesztek észre? Annyi táncos félistennel találkoztam már és egyiknek sem kellek. Mi a rossz rajtam? Mi nem tetszik? B*ssza meg az összes! Nem kell nekem fiú! Nekem férfi kell! Nevezhetjük újévi fogadalomnak is. Tavaly megfogadtam, hogy ha már eddig nem, akkor most már egy férfi veszi el a szüzességem. Lehet, hogy megbélyegeztem saját magam ezzel a fogadalommal. Sőt, biztos is.

Tizenegy éves koromban kerültem a YG Entertaimnethez és életem legjobb döntése volt. A bátyám erősködött, hogy jelentkezzek oda, de abból a bánásmódból én nem kérek. És azt hiszem most már ő is belátja, hogy itt jobban jártam. Leszámítva az idiótákat. 

A tudat, hogy egy üvegajtó választ el tőlük boldoggá tesz. Idegesítenek meg minden, de nem tudnám elképzelni az életemet nélkülük. Ha csend lenne, biztosan hiányozna, ahogy Jihnwan rászól Donghyukra, vagy amikor B.I és Bobby szerencsétlen Chanwoot piszkálja. Aranyom még csak 17 éves, a legfiatalabb, szóval nagyon féltem a B duótól. A többiek egész csendesek. 

A teraszon ülve és friss levegőt szippantva feltöltődök energiával.

-Oppááááááá!!! Kim Hanbin azonnal gyere ide! –élesedik ki Soomin hangja, ahogy barátja után kiált. Ezek szerint valaki csatlakozott hozzám.

-Már megint mit csinált? –kérdezem partneremtől, de miután nem jön válasz felpillantok rá, ám arca helyett egy lavór vizet látok, ami egyenesen a nyakamba borul.

-Ááááá! Kim Jiwon állj meg! –rohanok a fiú után, aki a terasztól egészen a lakás elé igyekszik. Leszalad a lépcsőn és én alig bírom tartani az iramot vele. –Cseszd meg Bobby! –kiáltom utána és hogy megkíméljem lábaimat a futástól, a lifthez sétálok, kinyitom az ajtót és megnyomva a földszintet jelző gombot elindulok, reménykedve, hogy Bobby előtt leérek a kilencedikről. –Hogy én hogy utállak! –mondom a liftnek, persze a fiúra célozva. Megérkezés után azonnal a kijárathoz sétálok és az ajtó mögé állva várom, hogy Jiwon mit sem sejtve kirohanjon. Pár perc múlva meghallom tipikus nevetését és ahogy hangosan veszi a levegőt.

-Ennyi vagy Ji. Lassú csiga! –kiabál, én pedig jót nevetek a markomban, hogy felesleges energia nélkül előbb itt voltam, mint ő. Aztán kilibbent az ajtón, én pedig mint ragadozó zsákmányára, úgy ugrottam hátára. Hatalmasat estünk és nem tagadom az én hibám miatt, de könyörgöm, nem én öntöttem nyakon a másikat hideg vízzel november elején. Ha Bobby nincs alattam elég nagyot zúgtam volna, de felfogta az esést. –Te egy állat vagy. –terül el a földön. Legurulok hátáról és arcát kezdem vizslatni. Két kezét feje alá teszi és felém fordul. –Most jobb?

-Sokkal. –vigyorgok. –Tudod, hogy ez nem az ágyad?

-És te tudod, hogy koszos lesz a hajad?

-Miután voltál szíves leönteni, tökre leszarom. Nem mindegy már neki? –kérdezem, miközben én is elfekszem mellette a földön, csak én a hátamra fordulva.

-Byun Hyunji! –szólal meg Soomin a teraszról.

-Kim Jiwon! –majd B.I. Erre az összes fiú feje felbukkant.

-Nem keltek fel azonnal a hideg betonról? Elment az eszetek? –oltottak le minket egyszerre.

-Ezt az összhangot.

-Még csodálkozol? –tápászkodik fel, majd nekem is segít felállni. –Három év, az három év.

-Igaz! Hova is gondoltam?! –játszom meg magam. Bobby pedig hangosan röhög rajtam.

-Jó napot! –köszönünk egyszerre a portásnak.

-Ide fele észre se vettem, hogy itt van.

-Nem csak te vagy így. –vonja meg vállát. –Hogy kerültél le ilyen gyorsan? –lassan a lifthez sétálok és megnyomom a 9-es gombot. Felvonom szemöldököm és két kezemmel a liftre mutatok. –Óóó! –beszáll a liftbe, jobb kezével az állát dörzsölgeti. –Mindent értek! Nem is vagy te olyan buta. -mellem alatt keresztbe fonom a karjaimat és büszkén bólogatok.

-Héé! Nem is vagyok buta! 

-Ti meg hogy néztek ki? –ért haza Eunah. Soomin és én a kanapé előtt álltunk, keresztbe tett kézzel és az előttünk ülő két jó madarat égettük szúrós tekintetünkkel. –És miért vagytok csurom víz? –erre mind a ketten felvettük a gyilkos pillantást.

-Noona ezt nem kellett volna. –sóhajtott Yunhyeong.

-Az van, hogy ez a két idióta jéghideg vizet öntött a nyakunkba. –robbant Soomin, aki eddig is mérges volt, majd felém fordulva folytatta: -És drága Hyunji kint fetreng az utcán Jiwonnal. –veszedelmes fogcsikorgatásától megijedek és elsunnyogva mellőle a két fiú közé süllyedek. –Helyes! –bólint. –Eszetekbe jutott, hogy a MAMA miatt nem kellene egyikünknek sem betegnek lennie?

-Ugyan édes, ez csak egy kis víz. –szólalt meg mellőlem Hanbin.

-Ne édesemezz itt nekem Kim Hanbin.

-Tél van B.I, legyen már eszetek. –lépett a szőkeség mellé Eunah.

-De… -próbálok szóhoz jutni, de nem sikerül.

-Ma voltam fodrásznál! –mondja Soomin Eunahnak, majd Hanbin térdére teszi kezét és közel hajol barátjához. –Öltözz Édes! Most azonnal megyünk! –libbent el a fiútól, majd Bobbyval együtt fellélegeztünk, hogy mi legalább megúsztuk.

-Mégis hova? –kérdezi értetlenkedve a leader.

-Gyerünk B.I, hozd a pénztárcád! –kiáltja Minnie cipőjébe lépve. Hanbin barátnője hangjától talán megijedve, állásba vágja magát és az előszobába siet, amit perceken belül el is hagynak. Donghyuk a teraszra siet és onnan kommentálja tovább a történéseket.

-Hanbin kocsijával mentek. –csukja ki a hideget. Eunah hatalmasat sóhajtva ül le a fotelba.

-Hova mentek? –kérdezi Jihnwan.

-Cukrászdába vagy…

-A fodrászhoz. –fejezem be barátnőm mondatát.

-Ezt nem mondjátok komolyan? –röhög fel mellettem Bobby. A tüdőmbe szorult levegőt hangosan kiengedve jelzem neki, hogy halál komolyan mondtuk. 

-Jaaaajj! Mikor megyünk már? –türelmetlenkedik Junhoe.

-Majd ha visszajöttek. –terül el a földön Jihnwan, akibe majdnem elestem, miközben a fürdőből kilépve a fejemen a törölközővel eltakartam szemem világát.

-Minek mostad meg? Úgyis megizzadsz próba alatt.

-Figyelj Bobby, szerintem fogd be! –durrantok oda, mire kezét védekezőn maga elé emelte.

-Egyébként minek csináltátok? –jön ki a konyhából Eunah. –Nem tudjátok, hogy húsvétkor szokás kiönteni a lányokat?

-Huhh micsoda poén. Majdnem jó volt. –tapsikol művészien Jiwon.

-Nyughass már! –dobom neki a törcsimet. –Inkább örülj neki, hogy Soomin nem esett neked. Tuti a te ötleted volt. –miután csak fújtatott egyet, rögtön gondoltam, hogy eltaláltam. Ettől függetlenül persze B.I agyi szintje is megüti az 5 évesét és mégis ő a leader. A többiek az unalomtól teljesen szétfolyva fetrengtek a nappaliban. Bobby, Donghyuk és Yunhyeong a kanapén fetrengett, Jinhwan a szőnyegről nézte a tévét, Junhoe és Eunah pedig a legújabb High Cut magazint olvasgatták. Én pedig valami értelmeset kezdtem magammal és hajat szárítottam. Nem hiszem el, hogy ez a gyagya elcipeltette magát megint fodrászhoz. Nem normális komolyan. Csak mosolyogni tudtam barátnőm hülyeségén.

Lekapcsoltam a gépet, eltettem a helyére és felkötöttem magasra a hajam, hogy ne zavarjon tánc közben. Lassan sétáltam ki a nappaliba, ahol a többiek ugyanolyan helyzetben voltak, amikor itt hagytam őket. Kész…

-Hát ti még nem vagytok készen? 5percetek van! –jött be B.I és adta ki a parancsot. Mintha Isten azt kérte volna álljunk fejen…Mindenki egyszerre ugrott fel, összeszedték a táncos cuccaikat, kikapcsolták a tévét és már a cipőjüket is vették.

-Ez rád is vonatkozik Hyunji. –mosolyog rám B.I. Szalutálok neki és azonnal elindulok én is. Mindent felkapva a konyhába rohanok még egy pohár vízért, de ekkor beleütköztem Sooba. A haja egy hatalmas máglyarakásként volt felfogva a feje tetejére és még mindig vizes volt.

-Te nem fodrászhoz mentél? –csodálkozok.

-Hahaha. –nevet fel. –Miért mondja mindenki, hogy oda mentem? Csak sütit hoztunk. –mutat a konyhapulton heverő hatalmas dobozra. Az édesség gondolatára megnyaltam a szám szélét.

-Lányoook!

-Megyünk! –kiált Soo. –Siess már. –mosolyog majd egyedül hagy. 

-Nem hiszem el, hogy mindig rátok kell várni. –szólal meg Bobby már az autóban, amin a menedzser helyeslőn bólogat. A mellettem ülő fiú összébb húzta magát, miután mind a ketten gyilkos pillantást vetettünk rá. Jobbnak látta bedugni a fülest és úgy tenni, mint aki nem is létezik.  

Végre ebben egyetértettünk.